Magasság: 80 + 30 cm szívóerő;
Szélesség: 70 cm;
Mélység: 35 cm
A gép függőlegesen és vízszintesen is felállítható, az elszívó csak a pozíciótól függően változik.
Műszaki adatlap
Használati útmutató
MAGAS HŐMÉRSÉKLETŰ
PORSZÍVÓK
+300°
Kód. INOX.4.EBR280
Use this space to write your website texts. Remember to eliminate all that is superfluous and anything that does not add anything new to your texts. In this way you will be able to capture the attention of visitors on the contents of your website.
ETC Group S.r.l. Egyszemélyes társaság
Piranói ipari zóna, Tavullia
Campagne út, 10
61010 Tavullia PU - Olaszország
Útvonal megtekintése teherautóval Kattintson ide
Tel.
+39 0721 1839937
+39 0541 955062
+39 0541 1646150
WhatsApp-web +39 373 7755779
E-Mail CÍMEK
informazioni@etcgroupsrl.biz
commerciale@etcgroupsrl.biz
tecnico@etcgroupsrl.biz
contabilita@etcgroupsrl.biz
Adószám és Cégjegyzék szám: IT 04083110405
Pesaro kereskedelmi nyilvántartási szám - REA - PS - 196574
Technikai GYIK – Koromszűrők (Nedves gázmosók / Hidrofilterek)
Gyakran ismételt kérdések fatüzelésű kemencékkel, kazánokkal, kályhákkal, grillekkel, kávépörkölőkkel, vízfogyasztással, kondenzvízzel, szagokkal és telepítéssel kapcsolatban.
Műszaki GYIK a koromleválasztó rendszerekről
Gyakran ismételt kérdések fatüzelésű kemencékről, kazánokról, kályhákról, grillekről, kávépörkölőkről, vízről, kondenzációról, szagokról és telepítésről.
Az ETC Group AH sorozatú koromleválasztó rendszerei a fa, pellet, biomassza, faszén és más szilárd tüzelőanyagok égése során keletkező füstgázok kezelésére készültek.
Ez a szakasz a működéssel, alkalmazásokkal, telepítéssel, koromkezeléssel, vízgazdálkodással, kondenzációval, szagokkal, karbantartással és a megfelelő modell kiválasztásával kapcsolatos leggyakoribb kérdéseket tartalmazza.
1. A koromleválasztó rendszerek működése
1. Mi az a koromleválasztó rendszer?
A koromleválasztó rendszer olyan berendezés, amely a fa, pellet, biomassza, faszén vagy más szilárd tüzelőanyagok égése során keletkező füstgázokat kezeli, mielőtt azok a légkörbe távoznának.
Fő feladata a korom, a széntartalmú részecskék, a szilárd égési maradványok, a mikrorészecskék és azoknak a lerakódásoknak a csökkentése, amelyek beszennyezhetik a kéményeket, füstgáz-kivezetéseket, homlokzatokat, tetőket és a füstkivezetés közelében lévő területeket.
Az ETC Group AH sorozatú rendszerei vízalapú kezelési technológiát alkalmaznak, több mosási fokozattal, nedvesített felületekkel és az áramlási irány megváltoztatásával, hogy elősegítsék a füstgázokban lévő széntartalmú részecskék leválasztását.
2. Hogyan működik egy vízalapú koromleválasztó rendszer?
A vízalapú koromleválasztó rendszer úgy működik, hogy a füstgázokat egy belső mosórendszeren vezeti át. E folyamat során a koromszemcséket és a széntartalmú részecskéket a víz, a nedvesített felületek és az áramlási irány változásai fogják meg.
Az elv nem egy egyszerű mechanikus szűrő működésén alapul, hanem a füstgázok fokozatos kezelésén. A részecskék a víz felé sodródnak, majd a kibocsátás előtt leválasztódnak a levegőáramról.
Ez a rendszer különösen alkalmas szennyezett, forró, széntartalmú maradványokkal terhelt füstgázokhoz, ahol egy hagyományos száraz szűrő gyorsan eltömődhetne.
3. Mit kezelnek az AH rendszerek?
Az AH rendszereket elsősorban az alábbiak csökkentésére tervezték:
korom;
széntartalmú részecskék;
szilárd égési maradványok;
látható füst;
mikrorészecskék;
szénalapú lerakódások;
a füstgázokban lévő aeroszolok egy része.
A korom, a vízgőz, a szagok és a gázok nem tévesztendők össze egymással. Minden szennyezőanyag külön műszaki értékelést igényel.
4. Az AH rendszerek teljesen megszüntetik a füstöt?
Nem. Műszakilag helyesebb a részecskék és a korom csökkentéséről vagy leválasztásáról beszélni, nem pedig teljes megszüntetésről.
A hatékonyság több tényezőtől függ:
a tüzelőanyag típusa;
a felhasznált fa, pellet, biomassza vagy faszén mennyisége;
a füstgáz hőmérséklete;
a légáram mennyisége;
a huzat;
a berendezés megfelelő méretezése;
a telepítés minősége;
a karbantartás;
a víz megfelelő kezelése.
Dokumentált vizsgálati körülmények között az AH rendszerek nagyon magas részecskeleválasztási szinteket érhetnek el, de minden valós telepítést a tényleges üzemi körülmények alapján kell értékelni.
5. Mi a különbség a füst, a korom, a szag és a gőz között?
A korom az égés során keletkező széntartalmú részecskékből áll.
A füst részecskék, gázok, gőzök és égési maradványok látható keveréke.
A szagot a füstgázokban vagy a főzési gőzökben jelen lévő kémiai vegyületek okozzák.
A vízgőz gáz halmazállapotú víz, amely kondenzálódhat, ha a hőmérséklet a harmatpont alá csökken.
Egy helyes műszaki projektnek először meg kell határoznia, hogy melyik problémát kell megoldani: korom, látható füst, szagok, vízgőz, zsírok vagy finom részecskék.
2. Fatüzelésű kemencék, pizzériák és pékségek
6. Mire szolgál a fatüzelésű kemencékhez való koromleválasztó rendszer?
A fatüzelésű kemencékhez való koromleválasztó rendszer a fa égése során keletkező látható kibocsátások és szilárd maradványok csökkentésére szolgál.
Különösen hasznos az alábbi helyeken:
pizzériák;
pékségek;
éttermek;
élelmiszeripari műhelyek;
gasztronómiai egységek;
történelmi városközpontokban lévő helyiségek;
lakóépületekben működő vállalkozások;
lakott területekhez közeli helyiségek.
A rendszer segít tisztábban tartani a kéményt, csökkenti a korom szétszóródását, és hozzájárul a kibocsátott levegő minőségének javításához.
7. Hasznos a rendszer egy fatüzelésű kemencével működő pizzériában?
Igen. A fatüzelésű kemencével működő pizzériák forró füstgázokat, kormot és széntartalmú részecskéket termelnek. Lakott területeken a látható füst és a koromlerakódások panaszokat, ellenőrzéseket vagy szomszédsági problémákat okozhatnak.
Egy megfelelően méretezett AH rendszer jelentősen csökkentheti a kibocsátott korom mennyiségét, és javíthatja a füstgázok kezelését.
8. Csökkentheti a rendszer a szomszédok panaszait?
Igen, hozzájárulhat a probléma csökkentéséhez, mivel mérsékli a kormot, a részecskéket és a látható füstöt.
Ha a fő probléma a szag, szükség lehet a rendszer kiegészítésére további speciális kezelési fokozatokkal. A szagok teljes megszüntetése nem garantálható abszolút módon, mert sok változótól és az érintett személyek érzékenységétől függnek.
9. A koromleválasztó rendszer helyettesíti a kéményt?
Nem. A koromleválasztó rendszer nem helyettesíti automatikusan a kéményt.
Feladata a füstgázok kezelése a kibocsátás előtt. A teljes rendszert továbbra is a vonatkozó előírásoknak, helyi követelményeknek, távolságoknak, huzatviszonyoknak és tűzvédelmi szabályoknak megfelelően kell megtervezni.
Bizonyos esetekben a füstgázkezelés megkönnyítheti a kibocsátást nehéz telepítési környezetben, de a megvalósíthatóságot szakképzett technikusnak kell értékelnie.
10. Kötelező a koromleválasztó rendszer egy pizzériában?
Nincs minden esetre érvényes egyetlen válasz.
A kötelezettség az alábbiaktól függ:
a tevékenység típusa;
a használt tüzelőanyag;
a kemence teljesítménye;
a telepítés helye;
önkormányzati előírások;
környezetvédelmi követelmények;
lakóépületektől való távolság;
a kivezetés helyzete;
esetleges panaszok vagy hatósági előírások.
Még akkor is, ha nem kifejezetten kötelező, a rendszer szükséges lehet kibocsátási, korom-, szomszédsági vagy engedélyezési problémák megoldására.
3. Kazánok, kályhák, pellet és biomassza
11. Használhatók az AH rendszerek biomassza-kazánokon?
Igen, az AH rendszerek alkalmazhatók biomassza-kazánokon, pelletkazánokon, kályhákon és szilárd tüzelésű hőtermelő berendezéseken.
Fő feladatuk a széntartalmú részecskék és a korom csökkentése a füstgázok kibocsátása előtt.
A modellt a hőteljesítmény, a füstgázáram, a kéményátmérő, a hőmérséklet és a meglévő rendszer jellemzői alapján kell kiválasztani.
12. Használható a rendszer fatüzelésű kályhán?
Igen, sok esetben a koromleválasztó rendszer használható fatüzelésű kályhán, különösen akkor, ha a probléma a látható füst, a korom vagy a kéménykivezetésnél jelentkező szennyeződés.
Ellenőrizni kell:
a cső átmérőjét;
a füstgáz hőmérsékletét;
a huzatot;
a rendszer helyzetét;
a rendelkezésre álló helyet;
a vízelvezetést;
a karbantartási hozzáférhetőséget.
13. Használható pelletkazánokon?
Igen. A pelletkazánok finom részecskéket és égési maradványokat termelhetnek. Egy vízalapú leválasztó rendszer segíthet csökkenteni a kibocsátott részecskék és korom mennyiségét.
A méretezést a teljesítményre és a valós füstgázáramra kell alapozni, nem kizárólag a kémény átmérőjére.
14. Megakadályozza a rendszer a kéménytüzet?
A koromleválasztó rendszer hozzájárulhat a berendezés utáni szakaszokban kialakuló koromlerakódások csökkentéséhez, mivel a széntartalmú részecskék jelentős részét megfogja.
Nem helyettesíti azonban:
a kémény időszakos tisztítását;
a kötelező karbantartást;
a kémény ellenőrzését;
a megfelelő anyagok használatát;
a biztonsági távolságok betartását;
a helyes tüzelési gyakorlatot.
A tűzmegelőzés mindig helyes telepítést, megfelelő anyagokat és rendszeres karbantartást igényel.
4. Grillek, faszenes grillek és smokerek
15. Használható AH rendszer grillekhez, faszenes grillekhez és smokerekhez?
Igen, de a méretezést nagyon gondosan kell értékelni.
A grillek, faszenes grillek, nyitott sütők és smokerek az alábbiakat termelhetik:
sűrű füst;
zsírok;
korom;
tartós szagok;
részecskék;
nehéz széntartalmú maradványok.
Ezekben az esetekben a probléma nem mindig hasonlítható egy kis fatüzelésű kemencéhez. Hús, zsírok és faszén használata esetén erősebb előkezelésre vagy nagyobb modellre lehet szükség.
16. Miért nehezebb kezelni a grill füstjét?
A grillekből és faszenes grillekből származó füstgázok egyszerre tartalmazhatnak kormot, zsírokat, szerves gőzöket, erős szagokat és részecskéket. A zsír jelenléte bonyolultabbá teszi a kezelést, mint egy hagyományos fatüzelésű kemence esetében.
Ezért fontos a légáram, a hőmérséklet, a sütési mód és a napi üzemórák gondos értékelése.
17. Elég egy kis rendszer egy faszenes grillhez?
Nem mindig. Egy faszenes grill több füstöt és szagot termelhet, mint egy kis fatüzelésű kemence.
A választást nem szabad kizárólag a csőátmérő alapján meghozni; figyelembe kell venni:
a felhasznált faszén mennyiségét;
a sütött hús mennyiségét;
a keletkező zsírt;
a hőmérsékletet;
a légáramot;
az üzemórákat;
a füstgázkivezetés helyét.
5. Kávépörkölők és pörkölőüzemek
18. Használható AH rendszer kávépörkölőn?
Igen, az AH rendszerek kávépörkölőkön is használhatók.
Kávépörkölő üzemekben a probléma az alábbiakat foglalhatja magában:
finom részecskék;
forró füstgázok;
szerves maradványok;
intenzív szagok;
a pörkölés során keletkező vegyületek;
kibocsátások a pörkölési és hűtési fázisok során.
Kávépörkölésnél fontos értékelni a füstgázáramot, a hőmérsékleteket, a pörkölési és hűtési fázisokat, a pörkölő típusát és az üzemi ciklust.
19. Elég önmagában egy vízalapú rendszer egy kávépörkölő üzemhez?
Ez attól függ, milyen problémát kell megoldani.
Ha a fő probléma a korom vagy a széntartalmú részecskék, a vízalapú leválasztó rendszer nagyon hasznos megoldás lehet.
Ha a fő probléma a pörkölési szag, szükség lehet további kezelőrendszerek beépítésére a leválasztó után, például oxidációs rendszerekre, ózonra, plazmára, zeolitra, aktivált alumínium-oxidra vagy más speciális adszorbens anyagokra.
Az adszorbens anyagok beépítése előtt azonban először el kell távolítani a mikrocseppeket, az aeroszolokat és a felesleges nedvességet.
20. A kávépörkölők füstgázai megegyeznek a fatüzelésű kemencék füstgázaival?
Nem. A kávépörkölők füstgázai kevesebb nehéz kormot tartalmazhatnak, mint egyes faégetési folyamatok, ugyanakkor nagyon intenzív szagokat és a pörkölés során keletkező specifikus szerves vegyületeket tartalmazhatnak.
Ezért a kávépörkölő üzemet külön alkalmazásként kell értékelni, figyelembe véve mind a részecskéket, mind a szagokat.
6. Tanúsítványok, vizsgálatok és teljesítmény
21. Tanúsítottak az AH rendszerek?
Az ETC Group AH koromleválasztó rendszereit IMQ tanúsított rendszerekként jelölik.
A terméktanúsítás fontos, mert a rendszer vonatkozó biztonsági és konstrukciós követelményeknek való megfelelésére vonatkozik.
Fontos azonban tisztázni, hogy a terméktanúsítás nem helyettesíti:
a rendszer helyes tervezését;
a helyi előírások betartását;
a helyes telepítést;
a kémény megfelelő méretezését;
az illetékes hatóságok által esetlegesen előírt engedélyeket.
22. Mi a különbség az IMQ tanúsítás és a leválasztási vizsgálat között?
Az IMQ tanúsítás a termékre és annak vonatkozó műszaki és biztonsági követelményeknek való megfelelésére vonatkozik.
A leválasztási vizsgálatok ezzel szemben konkrét teljesítménymérésekre vonatkoznak, például a részecskék csökkentésére meghatározott vizsgálati körülmények között.
Ez két különböző, de egymást kiegészítő szempont:
a tanúsítás a termék biztonságát és megfelelőségét igazolja;
a leválasztási vizsgálatok dokumentálják az ellenőrzött körülmények között mért teljesítményt.
23. Milyen koromleválasztási százalék érhető el?
Az AH rendszerek dokumentált vizsgálati körülmények között nagyon magas széntartalmú részecskeleválasztási szinteket érhetnek el.
Valós használatban az eredmény az alábbiaktól függ:
helyes méretezés;
füstgáz-hőmérséklet;
áramlási mennyiség;
keletkező korom mennyisége;
telepítés;
karbantartás;
használt tüzelőanyag;
vízgazdálkodás.
Ezért az ETC Group mindig műszaki értékelést javasol a modell kiválasztása előtt.
24. A koromleválasztó automatikusan megfelelőségivé teszi az egész rendszert?
Nem. A koromleválasztó a rendszer egyik eleme, nem pedig az egész telepítés automatikus tanúsítása.
A végleges megfelelőség az alábbiaktól függ:
tervezés;
telepítés;
anyagok;
kémény;
vízelvezetés;
szellőzés;
távolságok;
biztonság;
karbantartás;
műszaki dokumentáció.
Az ETC Group biztosíthatja a terméket és a műszaki adatokat, de a teljes telepítés ellenőrzését az illetékes szakembereknek kell elvégezniük.
7. Víz, kondenzáció, páratartalom és lefolyók
25. Szükséges víz a működéshez?
Igen. Az AH rendszerek vízalapú rendszerrel működnek.
A víz a füstgázok mosására, valamint a korom és a széntartalmú részecskék fokozatos megfogására szolgál.
A vizet nem szabad eltávolítani vagy önkényesen csökkenteni, mert a működési elv alapvető része.
26. Sok vizet fogyasztanak az AH rendszerek?
Nem, nem teljesen nyitott vízrendszerként működnek.
Az AH technológia recirkulációs rendszert használ automatikus vízutánpótlással. Ez csökkenti a fogyasztást a nyitott rendszerű megoldásokhoz képest.
A tényleges fogyasztás az alábbiaktól függ:
modell;
üzemórák;
füstgáz-hőmérséklet;
keletkező kondenzátum mennyisége;
részecskék mennyisége;
égés típusa.
27. Le kell vezetni a rendszer vizét?
Igen. Működés közben a víz megfogja a kormot, a széntartalmú maradványokat és a szennyeződéseket.
Ezért megfelelő lefolyót és a szennyezett víz helyes kezelését kell biztosítani.
Sok telepítésnél automatikus, időzített leeresztést alkalmaznak, hogy elkerüljék a lerakódásokat és biztosítsák a folyamatos működést.
A leeresztés gyakorisága a modelltől, a használattól és a keletkező részecskék mennyiségétől függ.
28. Termel a rendszer kondenzátumot?
Igen, a kondenzátum jelenléte normális olyan rendszerben, amely forró füstgázokat vízzel kezel.
Amikor a forró füstgázok hidegebb felületekkel és a mosórendszerrel érintkeznek, a gőz egy része kondenzálódhat.
Ezért a telepítést az alábbiakkal kell megtervezni:
megfelelő lefolyók;
helyes lejtések;
tömítés;
megfelelő anyagok;
karbantartási hozzáférés.
A kondenzáció nem hiba: fizikai jelenség, amelyet helyesen kell kezelni.
29. Meg tudja szüntetni a rendszer a vízgőzt?
Nem, nem szabad összekeverni a kormot, a füstöt, a részecskéket és a vízgőzt.
A vízgőz kondenzálódhat, amikor hideg felületekkel érintkezik, vagy amikor a hőmérséklet a harmatpont alá csökken.
A rendszer megfoghat részecskéket és az aeroszolok egy részét, de nem képes teljesen eltávolítani a levegő nedvességtartalmát speciális párátlanító vagy szabályozott kondenzációs rendszer nélkül.
Ha a fő probléma a gőz, más értékelés szükséges, mint koromprobléma esetén.
30. Hogyan kezelhetők a mikrocseppek és aeroszolok a vízalapú rendszer után?
A vízalapú koromleválasztó rendszer után maradhat visszamaradó nedvesség, mikrocsepp vagy aeroszol.
Ezért ha utólagos szagkezelő vagy adszorpciós fokozatot kívánnak beépíteni, először nedvességleválasztó rendszert kell biztosítani.
Lehetséges megoldások:
demiszterek;
cseppleválasztók;
koaleszcens szűrők;
kondenzátum-elvezető rendszerek;
ülepítő vagy nyugtató szakaszok;
speciális előszűrés aeroszolokra és mikrocseppekre.
E fokozat nélkül az adszorbens anyagok gyorsan telítődhetnek vagy eltömődhetnek.
8. Szűrők, szagok, zeolit, aktivált alumínium-oxid és ózon
31. Csökkentik a koromleválasztó rendszerek a szagokat is?
Igen, a vízmosás hozzájárulhat a füstgázokhoz kapcsolódó szagok egy részének csökkentéséhez, de a szagot nem szabad egyszerű vagy abszolút paraméterként kezelni.
A szagérzékelés sok tényezőtől függ:
az égés típusa;
az elégetett anyag;
hőmérséklet;
zsírok jelenléte;
olajok;
szerves vegyületek;
főzési gőzök;
a kivezetés helyzete;
az érintett személyek érzékenysége.
Fejlettebb szagkezeléshez szükség lehet más rendszerek beépítésére, amelyeket az adott alkalmazás alapján kell kiválasztani.
32. Használható aktív szén vízalapú koromleválasztó után?
Nem ajánlott az aktív szenet közvetlenül vízalapú koromleválasztó után alkalmazni, ha a kezelt levegő még magas páratartalmat, vízgőzt, mikrocseppeket vagy aeroszolokat tartalmaz.
Az aktív szén csak akkor működik megfelelően, ha a levegő kellően száraz és előszűrt.
Ha nedves levegő vagy vízcseppek haladnak át rajta, gyorsan telítődhet, elveszítheti hatékonyságát, és rövid idő alatt eltömődhet. Ilyen körülmények között az aktív szén már nem képes megfelelően kezelni a szagokat, és felesleges nyomásveszteséget okozhat a rendszerben.
Ha a koromleválasztó után további szagkezelés szükséges, célszerűbb olyan adszorbens anyagokat értékelni, amelyek jobban megfelelnek nedvesebb körülményekhez, például zeolitot vagy aktivált alumínium-oxidot, de csak a nedvesség megfelelő előszűrése után.
Minden adszorpciós fokozat előtt ezért biztosítani kell a mikrocseppek és a maradék víz leválasztását, például demiszterekkel, cseppleválasztókkal, koaleszcens szűrőkkel vagy más megfelelő előkezelő rendszerekkel.
Összefoglalva: az aktív szenet nem szabad közvetlenül a vízalapú koromleválasztóból érkező nedves levegőre telepíteni. Hatékony szagkezeléshez először el kell távolítani a mikrocseppeket, aeroszolokat és a felesleges nedvességet, majd ezután kell kiválasztani a füst és a kezelendő szag típusához legalkalmasabb adszorbens anyagot.
33. Mikor használható zeolit vagy aktivált alumínium-oxid?
Zeolit és aktivált alumínium-oxid akkor értékelhető, ha a vízalapú kezelés után adszorpciós fokozatra van szükség, különösen akkor, ha a páratartalom magasabb az aktív szén által általában elviselt körülményeknél.
Nem szabad azonban automatikus megoldásnak tekinteni őket. Telepítés előtt ellenőrizni kell:
maradék páratartalom;
mikrocseppek jelenléte;
levegő hőmérséklete;
szagösszetétel;
légáram;
érintkezési idő;
nyomásveszteség;
karbantartási és cserelehetőségek.
A zeolitot és az aktivált alumínium-oxidot is védeni kell a szabad víztől, aeroszoloktól és túlzott szennyeződéstől.
34. Kombinálható az ózon a koromleválasztó rendszerrel?
Igen, bizonyos alkalmazásokban az ózon utókezelésként kombinálható a szagképző vegyületek egy részének oxidálására.
A hatékonyság az alábbiaktól függ:
érintkezési idő;
koncentráció;
páratartalom;
hőmérséklet;
füstgázok kémiai összetétele;
légáram;
megfelelő keveredés.
Az ózont gondosan kell megtervezni és telepíteni, a biztonsági előírások betartásával, és el kell kerülni az emberek veszélyes expozícióját.
35. Az ózon mindig megszünteti a szagokat?
Nem. Az ózon sok szagképző vegyületet képes csökkenteni, de nem szabad minden esetben érvényes abszolút megoldásként bemutatni.
A helyes működéshez szükséges:
elegendő érintkezési idő;
megfelelő koncentráció;
egyenletes keveredés;
kompatibilis hőmérséklet;
páratartalom-szabályozás;
a légút helyes megtervezése.
Bizonyos esetekben az ózon nagyon hasznos lehet; más esetekben más szűrési vagy adszorpciós rendszerekkel kell kombinálni.
36. Használhatók elektrosztatikus szűrők a koromleválasztó után?
Igen, bizonyos alkalmazásokban elektrosztatikus szűrők alkalmazhatók utólagos fokozatként, különösen akkor, ha finom részecskéket vagy visszamaradó aeroszolokat kell megfogni.
Ebben az esetben is fontos, hogy a levegő ne érkezzen szabad vízzel vagy túlzott kondenzációval, mert a nedvesség veszélyeztetheti az elektromos szűrők megfelelő működését.
Ezért az elektrosztatikus fokozat előtt megfelelő mikrocsepp-leválasztás szükséges.
9. Telepítés, ventilátor és karbantartás
37. Hova kell telepíteni a koromleválasztó rendszert?
A koromleválasztó rendszert a füstgáz útvonalába kell telepíteni, a füstforrás és a kibocsátási pont közé.
Telepíthető a kemence, kazán, kályha, pörkölő közelébe vagy más műszaki helyre, feltéve, hogy biztosítottak:
karbantartási terek;
lejtések;
hidraulikus csatlakozás;
kondenzvíz-elvezetés;
elektromos tápellátás;
a huzat megfelelő működése;
hozzáférhetőség.
A helyes pozíciót minden esetben külön kell meghatározni.
38. Okoz a rendszer nyomásveszteséget?
Igen, minden füstgázvezetékbe beépített rendszer nyomásveszteséget okoz.
Az AH rendszereket úgy tervezték, hogy kezelési funkciójukhoz képest alacsony nyomásveszteséget biztosítsanak, de a tényleges érték a modelltől, az áramlástól és a telepítéstől függ.
Hosszú, összetett vagy sok könyökkel rendelkező rendszerek esetén szükség lehet megfelelő ventilátor beépítésére a kezelőrendszer után.
39. Szükséges elszívó ventilátor a rendszer után?
Ez a telepítéstől függ.
Bizonyos esetekben a természetes huzat elegendő lehet; más esetekben elszívó ventilátorra vagy ventilátorra van szükség a megfelelő füstgázáram biztosításához.
A ventilátor szükségessége nő, ha jelen vannak:
hosszú vezetékek;
sok könyök;
további szűrők;
összetett kivezetések;
nagy légáramok;
kedvezőtlen helyzetben telepített koromleválasztó;
elégtelen huzatú kémények.
A ventilátort az áramlási mennyiség és a rendszer valós nyomásvesztesége alapján kell méretezni.
40. A koromleválasztót a ventilátor elé vagy mögé kell telepíteni?
A legtöbb alkalmazásban célszerű a füstgázokat a ventilátor előtt kezelni, hogy a ventilátor védve legyen a koromtól, szennyeződésektől és maradványoktól.
A konfiguráció azonban a rendszer típusától, a hőmérsékletektől, a huzattól, a rendelkezésre álló helytől és a gép elhelyezésétől függ.
A választást technikusnak kell meghoznia, a biztonság, a karbantartás és a teljesítmény értékelése alapján.
41. Működhet a rendszer napi 24 órában?
Az AH rendszereket automatikus és folyamatos működésre tervezték, feltéve, hogy betartják a telepítési feltételeket, a vízellátást, a vízelvezetést, a karbantartást és a rendszer helyes kezelését.
Ipari alkalmazások vagy intenzív üzemeltetési ciklusok esetén előzetesen ellenőrizni kell a legmegfelelőbb modellt.
42. Milyen karbantartást igényel a koromleválasztó rendszer?
A fő karbantartás az alábbiak ellenőrzésére és tisztítására vonatkozik:
mosókamra;
fúvókák;
lefolyók;
tartály;
vízkör;
belső felületek;
lerakódásnak kitett részek.
A gyakoriság az égés típusától és az üzemóráktól függ.
Egy naponta csak néhány órát használt kemence más körülményeket hoz létre, mint egy kávépörkölő, biomassza-kazán vagy sok órán át működő faszenes grill.
43. Használnak az AH rendszerek cserélendő szűrőket?
Az AH technológia elsősorban vízalapú kezelésen alapul, ezért nem úgy működik, mint egy hagyományos száraz szűrő, amelyet gyakran cserélni kell.
Ez csökkenti a csereköltségeket és az eltömődés kockázatát, amely jellemző lehet egyes, szennyezett füstgázokon használt mechanikus szűrőkre.
Az alkalmazástól függően azonban utólagos fokozatok is hozzáadhatók, például cseppleválasztók, koaleszcens szűrők, zeolit, aktivált alumínium-oxid, elektrosztatikus szűrők, ózon vagy más kezelőrendszerek.
44. Telepíthető a rendszer kültérre?
Sok esetben igen, de megfelelően védeni kell az alábbiaktól:
fagy;
eső;
időjárási hatások;
szél;
ütések;
szélsőséges környezeti feltételek.
Kültéri telepítés esetén értékelni kell a burkolatokat, a szigetelést, a karbantartási hozzáférést, a vízelvezetést, valamint az elektromos és hidraulikus alkatrészek védelmét.
45. Mi történik, ha nem jut víz a rendszerbe?
A rendszer nem működhet megfelelő vízellátás nélkül.
A víz elengedhetetlen a mosási folyamathoz és a koromleválasztáshoz.
A vízhiány csökkentheti a kezelés hatékonyságát, és nem kívánt lerakódásokat okozhat.
Megfelelő ellenőrző és biztonsági berendezések alkalmazása ajánlott.
10. Modellválasztás és ajánlatkérés
46. Melyik modellt kell választani: AH 200, AH 250, AH 300 vagy CLINEAR 250L?
A választás az alábbiaktól függ:
füstgázáram;
hőtermelő berendezés típusa;
hőmérséklet;
kéményátmérő;
rendelkezésre álló hely;
szükséges leválasztási szint;
használt tüzelőanyag;
üzemórák.
Általánosságban:
Az AH 200 kis alkalmazásokhoz, kályhákhoz, kisebb kemencékhez és alacsony áramlású rendszerekhez alkalmas.
Az AH 250 kis és közepes fatüzelésű kemencékhez, kályhákhoz és kis teljesítményű kazánokhoz alkalmas.
Az AH 300 igényesebb professzionális alkalmazásokhoz alkalmas.
A CLINEAR 250L akkor megfelelő, ha vízszintes konfigurációra van szükség, vagy ha a függőleges hely korlátozott.
A végső választást valós műszaki adatok alapján kell meghozni, nem kizárólag a csőátmérő alapján.
47. Elég ismerni a kémény átmérőjét a modell kiválasztásához?
Nem. Az átmérő fontos adat, de nem elegendő.
A rendszer helyes méretezéséhez az alábbiakra is szükség van:
füstgázáram;
hőmérséklet;
a berendezés teljesítménye;
tüzelőanyag típusa;
kémény hossza;
könyökök száma;
kivezetés helyzete;
napi üzemórák;
ventilátor megléte vagy hiánya;
esetleges utólagos szűrők.
Az alulméretezett rendszer csökkentheti a hatékonyságot, és huzat- vagy karbantartási problémákat okozhat.
48. Csatlakoztatható több berendezés ugyanahhoz a rendszerhez?
Igen, bizonyos esetekben lehetséges, de csak műszaki ellenőrzés után.
Több kemence, kályha, kazán vagy hőtermelő berendezés egy rendszerhez való csatlakoztatása azt jelenti, hogy összeadódnak az áramlások, hőmérsékletek és nyomásveszteségek.
Értékelni kell továbbá:
füst-visszaáramlás kockázata;
vezetékek közötti kölcsönhatás;
huzat helyes szabályozása;
áramlások kiegyensúlyozása;
csappantyúk vagy szelepek szükségessége;
ventilátor méretezése.
49. Alkalmas az AH rendszer elektromos kemencékhez?
Elektromos kemence esetén a probléma más, mert nincs fa- vagy biomassza-égetés.
Az elektromos kemencék általában gőzt, hőt, kondenzátumot, zsírokat és szagokat termelnek, de nem termelnek szilárd tüzelőanyag égéséből származó széntartalmú kormot.
Ezekben az esetekben alkalmasabb lehet kondenzációs rendszer, zsírszűrés, aeroszolleválasztás, aktív szén csak száraz levegő esetén, zeolit, aktivált alumínium-oxid, elektrosztatikus szűrés vagy szagkezelés.
A megoldást a ténylegesen kezelendő szennyezőanyag alapján kell kiválasztani.
50. Milyen információk szükségesek műszaki tanácsadáshoz?
A megfelelő modell megjelöléséhez legalább az alábbi információkra van szükség:
berendezés típusa: fatüzelésű kemence, kazán, kályha, grill, kávépörkölő;
használt tüzelőanyag;
a berendezés teljesítménye vagy mérete;
kéményátmérő;
füstgázok hozzávetőleges hőmérséklete;
füstgázáram, ha rendelkezésre áll;
kémény hossza;
könyökök száma;
füstgázkivezetés helyzete;
napi üzemórák;
szagproblémák jelenléte;
gőz- vagy kondenzációs problémák jelenléte;
fényképek vagy rajz a meglévő rendszerről.
Ezen adatok alapján értékelhető a legmegfelelőbb modell és a szükséges tartozékok.
51. Hogyan lehet ajánlatot kérni?
Ajánlatkéréshez fényképeket, a rendszer rajzát, a berendezés típusát, a tüzelőanyagot, a kémény átmérőjét, a teljesítményt vagy áramlást, a kivezetés helyzetét és az üzemórákat kell megadni.
Minél több információ áll rendelkezésre, annál pontosabb lesz a modell és a tartozékok kiválasztása.
Az ETC Group értékelni tudja az adott esetet, és meg tudja jelölni a legmegfelelőbb megoldást az AH rendszerek, mikrocsepp-leválasztó rendszerek, elszívó ventilátorok, ózon, zeolit, aktivált alumínium-oxid, elektrosztatikus szűrők vagy kombinált kezelések közül.
Összegzés
Az AH koromleválasztó rendszerek műszaki rendszerek a szilárd tüzelőanyagok égéséből származó füstgázok kezelésére. Alkalmasak fatüzelésű kemencékhez, pizzériákhoz, pékségekhez, biomassza-kazánokhoz, kályhákhoz, grillekhez, faszenes grillekhez, smokerekhez és kávépörkölőkhöz.
A helyes választást nem szabad kizárólag a kémény átmérője alapján meghozni; figyelembe kell venni az áramlást, a hőmérsékletet, a tüzelőanyagot, a füstgáz típusát, a szagok jelenlétét, a páratartalmat, a kondenzációt, a rendelkezésre álló helyet és a valós telepítési körülményeket.
Hatékony eredmény eléréséhez elengedhetetlen a rendszer helyes méretezése, szakszerű telepítése és megfelelő karbantartása.